II. Rákóczi György, 17. század
Sárospataki vár
II. Rákóczi György, 1729
II. Rákóczi György
Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György harmadik gyermekeként született 1621. január 30-án Sárospatakon. Testvérei gyermekkorban bekövetkezett halála miatt legidősebb fiúként nőtt fel. 1640-ben váradi főkapitány, majd 1642. február 3-án Erdély választott fejedelme lett. 1643. február 3-án vette feleségül Báthory Zsófiát, aki által a Báthory-birtokok a Rákóczi család kezére kerültek. Fiuk, Ferenc 1645-ben született. II. Rákóczi György 1653-ban a moldvai, 1655-ben a havasalföldi küzdelmekbe avatkozott be eredményesen, megerősítve befolyását a térségben. Lengyelország koronájának megszerzése is a céljai között szerepelt. 1655-ben kitört a lengyel–svéd háború, amelyben X. Károly Gusztáv az erdélyi fejedelem segítségét kérte, s a katonai beavatkozásért cserébe Dél- és Közép-Lengyelországot ajánlotta fel neki. II. Rákóczi György túlértékelve lehetőségeit és Erdély erejét, a török Porta tiltakozásának ellenére is bekapcsolódott a lengyel trónért folytatott küzdelembe. Szövetségesei azonban hamarosan magára hagyták, visszavonták csapataikat. II. Rákóczi Györgynek sikerült ugyan hazatérnie, de lengyelországi beavatkozása és a megtorló hadjáratok következtében Erdély virágzása az 1650-es évek végén mindörökre leáldozott. A bosszúszomjas törökök előbb Rhédey Ferencet, majd Barcsay Ákost tették helyette fejedelemmé, de 1658 januárjában az erdélyi rendek újra Rákóczit választották meg, aki győzedelmeskedett Barcsay felett és felvette a küzdelmet a betörő és Erdélyt pusztító török csapatokkal. A szászfenesi csatában azonban 1660. május 22-én vereséget szenvedett. Itt szerzett sebesülésébe halt bele 1660. június 7-én Nagyváradon.