UTAZÁS RÁKÓCZI VILÁGÁBA

Kiall007
Kiall007

Kiall008
Kiall008

Kiall010
Kiall010

Kiall011
Kiall011

KIÁLLÍTÁS

ÁRAINK

FELNŐTT 10 EUR/FŐ
DIÁK/NYUGDÍJAS/
*FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK
5 EUR/FŐ
BORSI KÁRTYA 7 EUR/FŐ
CSALÁDI JEGY – 2 FELNŐTT ÉS MIN.
2 GYERMEK
23 EUR
CSOPORTOS – 10 FŐ FELETT 8 EUR/FŐ
CSOPORTOS DIÁK/NYUGDÍJAS/
*FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK
4 EUR/FŐ
CSOMAGKEDVEZMÉNY TOVÁBBI 3 ÉLMÉNNYEL -15%
CSOMAGKEDVEZMÉNY TOVÁBBI 2 ÉLMÉNNYEL -10%
CSOMAGKEDVEZMÉNY TOVÁBBI 1 ÉLMÉNNYEL -5%

*A kísérő belépőjegye ingyenes
Pénztárainkban a készpénzes fizetés csak euróban lehetséges
Az áraink tájékoztató jellegűek, az árváltozás jogát fenntartjuk

KIÁLLÍTÁS

Rákóczi három születése

A borsi kastélyban berendezett, II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató kiállítás koncepciótervét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata készítette, szakértők bevonásával.

A tárlat bemutatja a kastély történetét, egy 17. századi birtok működésének lényegét. Kitekintést ad a korabeli Európára, ismerteti a Rákócziak családfáját. Szemlélteti a korabeli betegségmegelőző és gyógyító patikaszereket. Illusztrálja, hogyan bántak a 17. században a csecsemőkkel, áttekintést nyújt Rákóczi ifjú- és felnőttkoráról, megidézi szökését a bécsújhelyi börtönből. A tárlat ismerteti a szabadságharc okait, megjeleníti a tábori élet mindennapjait, vázolja a fejedelem szabadságharc utáni reményeit, bepillantást enged rodostói napjaiba. A bemutató Rákóczi emlékezetével zárul: áttekintést kapunk arról, hogyan ápoljuk a fejedelem, a hadvezér emlékét filmen, festészetben, zenében, irodalmi alkotásokban vagy akár bélyegeken, élelmiszereken.

JEGYVÁSÁRLÁS

MÚZEUMSHOP

Ha látogatást tesz a borsi kastélyban, az első hely, ami útjába esik, a múzeumi bolt lesz, amelyet a kastély központjának is tekinthetünk. Innen indul az élményutazás kastélyunk körül. Mielőtt belépne a kastély múzeumi részébe, csomagmegőrző szolgáltatást vehet igénybe. Itt választhat a különféle, általunk kínált belépőjegyek közül is. Ha lenne kedve megszállni nálunk, akkor is jó helyen jár, a felmerülő kérdésekben a múzeumi bolt munkatársai készséggel segítenek Önnek. Az előzetes szállásfoglalások is ezen a helyen kerülnek feldolgozásra. A kirándulás végén ne felejtsen el visszatérni múzeumi üzletünkbe, ahol sokféle ajándéktárgy közül válogathat, és aztán irány az étterembe egy jó ebédre!

A FEJEDELEM SZÜLŐHÁZA

Borsi Kelet-Szlovákiában, a terebesi kerületben, a magyar államhatártól néhány kilométerre fekszik. A falu nevét 1067-ben említi elsőként oklevél. A település többször a pataki vár tartozékaként szerepel, s közben a Perényiek, Pálócziak, Henyeyek, Zeleméryek uralták, majd 1616-tól Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén a Rákócziak birtokába került. A kastély, alaprajza dél felé nyitott U alakú. Ma álló nyugati és északi szárnya a 16. század második és a 17. század első felében épült fel. Az 1940-es években Lux Kálmán végzett itt jelentős átalakítási, rekonstrukciós munkákat. A mai keleti épületszárny ekkor épült fel egy korábbi épületszárny elbontása után.

A kastély két reneszánsz épületből, valószínűleg két kastélyból fejlődött mai állapotába. Valamikor 1559 táján feltételezzük Henyey Miklós kúriájának megépülését, Zeleméry Kamarás Miklós kúriája – egy kandallópárkány töredéken szereplő felirat alapján – 1579-ben már készen állt. A két kúria egymástól függetlenül épült. Némi fenntartással a Henyey-kastély megmaradt részeit a mostani épület nyugati szárnyának északi részének földszintjén és részben emeletén tudjuk azonosítani. A másik – a Zeleméry kastély – az előzőtől délre épült. Ennek már csak a nyugati fala áll a mai nyugati szárny déli végén.

A kastély az 1660-as évekig tartó időszakában élte virágkorát. Lorántffy Zsuzsanna és fia, II. Rákóczi György 1660-ban bekövetkezett halála után további építkezésekről nincs adat, ebben az időszakban a rekatolizált Báthori Zsófia fiával, I. Ferenccel lakta Patakot, Munkácsot és talán Borsit is. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1670-ben I. Rákóczi Ferencet anyja nagy váltságdíj ellenében tudta csak megváltani a császári büntetéstől. (Ekkor Sárospatakot átadta Sporck császári tábornoknak, amelyet csak 1683-ban foglalt vissza Thököly). I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként a borsi kastélyban született meg II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én. A fia születésének évében meghalt I. Rákóczi Ferenc özvegye 1682-ben férjhez ment Thököly Imréhez, majd 1685 és 1688 között védte az osztrák ostrom alatt álló Munkács várát. Patak és feltehetően Borsi is 1685-től Schultz tábornok megszállása alatt állt. A források szerint 1688-ban a kastélyt a kurucok felégették.

Az 1694-ben keltezett inventárium a kastélyt erősen leromlott állapotban mutatja: déli szárnyának tetejét újrazsindelyezés közben feltépte egy szélvihar; a többnyire üres, vagy raktárként használt, több emeleti helyiségének „padlása” beszakadt. A leírás beszél egy két boltszakaszos kápolnáról és a hozzá tartozó sekrestyéről. Ez az inventárium talán összefüggésbe hozható azzal, hogy Rákóczi csehországi száműzetéséből 1694-ben tért vissza Magyarországra, és Sárospatakon alakította ki rezidenciáját, amelyet 1697-ben Tokaji Mihály felkelői elfoglaltak. Rákóczi kurucai 1703-ban visszafoglalták Patakot, s a fejedelem 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést. A fentiekből valószínűsíthető, hogy a századfordulón Borsi is többször cserélt gazdát.

A ma is álló árkádos folyosó magja a téglák méretei és a boltozatok formái alapján egy későbbi periódusban, valamikor a 18. század végén épült. A 19-20. század fordulóján használt téglákkal történt az az átalakítás, amelynek során a fiókdongás dongaboltozatok elbontásával a nyugati szárny déli végén az istállók ablakait formálták. Az 1940-es években Lux Kálmán által vezetett felújítás során az épület régi fényéből sokat nyert vissza, azonban udvari képe jelentős mértékben, hiteltelen módon változott meg.

A II. világháborút követően a kastélyt elsősorban raktározási célra hasznosították, egy időben a nyugati szárnyban rendezték be az általános iskolát.

Több alkalommal született terv a méltóbb hasznosításra. Végül 1987-ben készült el az épület egészére kiterjedő kiviteli terv, amelyet az épület teljes kiürítése követett. A kastély 1990-ben ténylegesen a borsi önkormányzat tulajdonába került, kezelését a helyi Rákóczi Egyesület vette át. 1998-tól a két állam műemlékvédelmi szervezeteinek együttműködése keretében folytak a feltárási és tervezési munkák. 2005-ig fokozatosan javították a kastély északi szárnyát és a nyugati szárny északi részét, amely építkezések azonban félbemaradtak.

A várkastély felújításának Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök 2013-ban tartott találkozója adott újabb lendületet, amikor a felek megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában.

A felújítási munkálatok 2018. szeptember 26-án kezdődtek és 2021-re fejeződtek be. A kastély ünnepélyes átadására 2021. június 19-én került sor Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében.

RÁKÓCZI-EMLÉKHELYEK

Rákóczi személyét nem csupán népünk tiszteli és becsüli. Európa szerte a nemzeti szabadság jelképe volt a francia forradalom kitöréséig. Nem csoda hát, hogy rengeteg intézmény, utca, tér és ezek mellett természetesen fa, forrás, kút is viseli a Fejedelem nevét, a mai napig emléket állítva II. Rákóczi Ferencnek.

A Rákóczi-forrás Regéc felett, a Rákóczi-kő közelében, a Nagy-Bekecs oldalában fakad. Egy másik Rákóczi-forrás Hollóháza felett a Nyíri-patak mentén az erdőben bújik meg.

A zempléni Komlóska Tanösvény nyolcadik állomása is egy Rákóczi-forráshoz vezet.

Makkoshotyka és Újhuta között félúton, az erdő mélyén egy Rákóczi-kút található.

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak

A gyönyörű reneszánsz építészeti alkotás Magyarország leghíresebb várai közé tartozik, jelentős Rákóczi-kultuszhely. Perényi Péter nevéhez kötődik az építés jelentős része, majd fia, Gábor fejezi be apja munkáját. Halála után Dobó István fiáé, Dobó Ferencé és örököseié lesz a vár, ahonnan Bocskai hatalmába kerül, majd Lorántffy-örökséggé válik. Így, I. Rákóczi György felesége révén válik Rákóczi-birtokká. A várról és a térség életéről számos állandó és időszaki kiállítást tekinthetnek meg a várban a Rákócziak korától Hegyalja szőlészetén keresztül a reneszánsz konyháig. Műhelyében megismerkedhetnek az ágyúöntés mesterségével is.

Sárospatak Borsitól mindössze 17 km-re található. A vár megközelíthető közúton, kerékpárral és nemsokára vízen is.

Református kollégium, Sárospatak

Az egyik leghíresebb református kollégium fénykorát épp I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszakában élte. Ekkor érkezett ide Lorántffy Zsuzsanna meghívására Comenius is, a kor leghíresebb pedagógusa. Az iskolatörténeti kiállítás mellett a nagykönyvtár is izgalmas látnivaló.

Sárospatak Borsitól mindössze 17 km-re található. A kollégium megközelíthető közúton, kerékpárral és nemsokára vízen is.

Rodostói ház, Kassa (Košice)

II. Rákóczi Ferenc olyan történelmi személyiség, akinek viharos élete tükrözi Közép-Európa és a térség nemzeteinek drámai sorsát, miközben szorosan össze is fonódik azzal. Ezért természetes, hogy a közös múlt történelmi térképén kitűnik az egyedülálló kassai Rákóczi-emlékhely, II. Rákóczi Ferenc emlékháza, a Rodostói ház is.

A Hóhérbástya udvarán, a Fazekas utcában elhelyezkedő épület első tárlata 1991-ben volt megtekinthető a Kelet-Szlovákiai Múzeum közreműködésével. A tárlat mai formája 2013-ból ered. II. Rákóczi Ferenc és sorstársai környezetét idézi a száműzetésben a török Rodostó városában, amely a Tekirdağ-hegység lábainál, a Márvány-tenger partján fekszik Isztambultól nyugatra. Bár a ház utánzatának megépítéséről már 1908-ban döntöttek, az épület csak 1940-1943 között épült fel. A 18. és 19. század fordulójáról származó lakóépület földszintjét használták fel az építkezés részeként.

A tárlat közelebb hozza a látogatókhoz II. Rákóczi Ferenc személyét, életét és halálát a száműzetésben, földi maradványainak hazahozatalát és ünnepélyes 1906-os kassai temetését. Az emlékház fő része a nagy ebédlő, amelynek állítólag több részét maga Rákóczi készítette el és díszítette. A tárlatot korabeli fegyverek és képzőművészeti alkotások – a Rákócziak családi portréi és törökországi akvarellek – egészítik ki, de megtalálhatóak itt a szabadságharc pénzverési és éremkészítési példái, török korabeli bútorok, Rákóczi személyes tárgyai, valamint a halálával és ünnepélyes kassai temetésével kapcsolatos tárgyak is.

Kassa Borsitól egy órányi autóútra található.

A kassai Szent Erzsébet-dóm Rákóczi-kriptája

1906-ban alakították ki azt a kriptát, amelyben ma nem csupán II. Rákóczi Ferenc fejedelem földi maradványai pihennek, de ide van eltemetve édesanyja, idősebb fia és hűséges embereié is. A kripta lejáratánál látható Dudits Andor festménye Rákóczi életéről.

Kérjük a kedves látogatókat, hogy látogatásukat a misék idején kívülre tervezzék!

Kassa Borsitól egy órányi autóútra található.

Regéc vára

Regéc várát vélhetően Aba Amadé nádor építtette 1300 körül. Tulajdonosai között a Szapolyai, a Serédy, az Alaghy család is szerepelt, majd 1644-ben I. Rákóczi György fejedelem elfoglalta és fényes főúri rezidenciává változtatta. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának egy részét a Regéci várban töltötte. 1686-ban az egy évvel korábban bevonuló Habsburg csapatok leromboltatták a várat.

Ha már a településen jár, a vár mellett térjen be a látogatóközpontba is, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról szóló, élményekkel teli kiállítás várja.

Previous Next
Close
Test Caption
Test Description goes like this